ADJON REMÉNYT 2017

 

 

Elérkeztek az év utolsó napjai. Ilyenkor vissza szoktunk tekinteni az év fontosabb eseményeire, azokra a történésekre, melyek valamilyen irányban az életünket befolyásoló tényezőkké váltak. A 2016-os esztendő a gazdagoknak még nagyobb áldást hozott, de a kb. 4 millió létminimum alatt élő embertársunk mindennapjai nélkülözésben teltek. A nagy ellátórendszerek területén sem születtek meg azok a pozitív változások, melyek itthon tudnák tartani a folyamatosan külföldre menekülő magyarokat.

 

Mi vonzotta legjobban a figyelmünket? Az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátórendszerben zajló átalakítási folyamatok mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról szóló hírekhez kapcsolódó szülőtartási kötelezettség szigorítása is megnehezíti a családok életét. „Teher alatt nő a pálma”, egyre többet kell kibírnunk. A kihívásokkal járó terheket lelkileg is nehéz megemészteni. Az elmúlt években sokan menekültek el az országból a megélhetési nehézségek miatt. A kivándorlók pontos számáról nincs statisztikai adat. Az óvatos becslések szerint kb. 500 - 700 ezer fő között lehetnek. A legfájóbb az, hogy az idősek itthon kell, hogy maradjanak, főleg, ha alacsony a nyugdíjuk, vagy betegek. Az Európai Unió csak látogatóként, illetve turistaként engedi be őket egy másik tagországba, maximum 90 napos ott tartózkodással, ha a megélhetésükre nincs anyagi fedezetük, igazoltan. Az ottani letelepedésnek szigorú szabályai vannak. Így aztán, a magyar családok szétszakadása is komoly problémákat okoz.

 

A mindennapi életünket meghatározó gondokon felül, rácsodálkozhattunk a sajtó-média szabadság és a szabad véleménynyilvánítási jogok korlátozására is. A sajtó-média nagy része már nem független. A civil érdekvédelmi vonalakat fokozatosan támadták és szétverték. Erről panaszkodik sok civil érdekvédelmi szervezet, hogy le kellett húzni a rolót, mert ellehetetlenítették őket. Az egyéni szólásszabadságot pedig még a facebookon is felszámolnák? Kulturált hangnem esetén is korlátozzák a facebook használatát, vagy a trollok hadrendbe állításával lehetetlenítik el, hogy szabadon véleményt mondhassanak az emberek? Ha ez így folytatódik, akkor 2017-ben már szinte semmi eszköze sem marad az internetező civileknek, hogy véleményt formálhassanak? Mi lesz a 2018. évi választások után, ha harmadszorra is ugyanazt a reggelit, ebédet és vacsorát kapjuk naponta, mint eddig, még újabb 4 éven át? Akkor nem láthatunk, nem beszélhetünk, és nem hallhatunk? Ebbe nem szabadna belenyugodni, hiszen így, az alapvető emberi jogaink sérülhetnek. A reményt nem szabad feladni.

 

 

 

A reményt sohasem szabad feladni.     

 

 

 

 

Köszöntsük a 2017. évi újesztendőt verssel és zenével:

 

 

ADJON REMÉNYT 2017

 

Adjon reményt az újév 2017, hogy

Rátaláljon önmagára a magyar nép!

Adjon reményt egy boldogabb esztendő,

Akkor is, ha népünk oly sokat kesergő!

 

Ne hagyjátok el hazánkat Fiatalok!

Itt legyetek boldogok és gazdagok! 

Itt kellene élnetek a szülőföldön,

Nem a messzi távolban külföldön.

 

A munka becsülete itt legyen megfizetve!

Ne legyetek naponta elkeseredve, hogy

Miért nem tudjátok eltartani a családot,

Miért kell nyakatokba venni a világot?

 

Te meg idős vagy már, beteg és naponta elfáradtál?

Nincs segítség, mindenért egyedül mászkálhatnál?

Öreg napjaidon ne legyél magányos,

Ha van gyermeked, aki családos!

 

Adjon reményt az újesztendő 2017,hogy

A hétköznapokon is boldog légy!

Adjon reményt a Kedves Családod és

Legyen mindig melletted egy segítő Barátod!

 

/Demeter Éva/

   

 

Minden Kedves Olvasónknak Eredményes, Sikeres és Boldog Újévet kívánunk!