ÉLETRE KELT NYOMORÚSÁG

 

 

Nagy baj van már akkor, ha a kormány nyíltan szembe megy a népakarattal. Márpedig a Napnál világosabban tükröződik vissza ránk, hogy ma már erről lehet szó.

 

A döntéshozók egyre vadabb intézkedéseit nehezen tudjuk elfogadni, de ellenük „össznépi” tiltakozás nincs.

 

Azt halljuk lépten-nyomon, hogy: „Magyarország egyre jobban teljesít”, hogy rendbe hozzuk az egészségügyet, hogy színvonalassá tesszük az oktatást, hogy felpörgetjük a gazdaságot és csökkentjük a szegénységet. Annyira jól állunk már, hogy a nemzetközi hitelminősítők felminősítenek és befektetésre ajánlanak minket. Azt állítja a kormány, hogy egyre jobban élünk, hogy csökken a munkanélküliség, hogy dinamikusan emelkednek a bérek, hogy fogy a segélyért sorban állók száma, hogy csökken a szegénység, hogy fokozatosan felszámolják a hajléktalanságot és, hogy „senkit nem hagynak az út szélén”. El sem tudják, vagy el sem akarják képzelni, hogy mi itt a baj? A valóságot nem akarják érzékelni?

 

Mi pedig eközben, a fél ország életre kelt nyomorúságával szembesülünk. A saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy itt „mindenki annyit ér, amije van”. Mi a hétköznapi emberek között járkálunk naponta és nem a luxuslakások teraszáról szemléljük a világot, mint a kormánypárti képviselőink, akik otthonaikból nem látnak rá a valóságra. Senki sem meri őket szembesíteni a problémákkal?

 

Ez a kormány - az elmúlt két kormányzati ciklusban - ránk hozta a „hét szűk esztendőt”. Sokszor úgy érezzük, hogy visszarepítettek minket a múltba. A generációk újra együtt kénytelenek lakni, de az albérletben elő családoknál is a szegénység lett a lakótárs. Sok fiatal számára az önálló otthonteremtés csak vágyálom marad, hiszen a munkaképes korú lakosság fele minimálbérből, közmunkából, vagy segélyből tengődik. Nagy a nyomor azokban a családokban is, hol a szülők a nyugdíjkorhatár előtt már belerokkannak a sok munkába. A kistelepüléseken se munka, se megélhetési lehetőség nincs. Sokan emiatt inkább hazát cserélnek és külföldi munka után néznek.  

 

Az országgyűlési képviselőket azért választjuk meg 4 évente, hogy - a nép képviselői - esküjüket betartva a választópolgárok boldogulásáért, a népakaratért dolgozzanak. Ezzel szemben mit látunk? Azt, hogy olyan intézkedéseket kapunk a nyakunkba, mintha a kormány a nép ellensége lenne.

 

Pár évvel ezelőtt Orbán Viktor - ellenzéki politikusként - még arra biztatott minket, hogy döntsünk a saját sorsunkról: „A népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti”.

 

 

Azóta nagyot fordult velünk a világ. Mióta 2010-ben hatalomra kerültek, egyre több olyan intézkedésük van, mely megnyomorítja a családok jövőjét. A „családbarát kormány” azt szeretné, hogy egyre több gyermek szülessen, a szülőket viszont a nagykorú gyermekek nyakába varrnák. Az alkotmányunk alaptörvénnyé silányításával megszűntek a társadalombiztosítási garanciák. Se egészségügyi ellátásra, se a nyugdíjakra nincs többé garancia, csak „törekvés és igyekezet van”a kormány részéről ezekre a szolgáltatásokra. Az idős és beteg szülőkről a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni, mely rengeteg család jövőjét fogja teljesen ellehetetleníteni. 

 

Az intézkedések”a családok működését verik generálisan szét”. Ezek beláthatatlan következményeiről nyilatkozott Korózs Lajos szociológus, ellenzéki szakpolitikus:

 

http://www.hevesmegyeonline.hu/2016/11/06/semmibe-veszik-az-idos-embereket/

 

Ha ez megvalósul, a jövőnket tiporják sárba. Szembesíteni kell a kormányt és a Miniszterelnököt azzal, hogy mire bíztatták az embereket még ellenzéki politikusként, ha a hatalom a népakarat ellenében kormányoz. Márpedig ez mostanra már sorozatban bekövetkezett, hogy a kormány nyíltan szembemegy a népakarattal.   

 

Ha nem tiltakozunk például a szülőtartás ellen, akkor ránk is hasonló sors vár, mint az Észak-Koreai öregekre: 

 

http://24.hu/kulfold/2016/11/06/az-eszak-koreai-csaladokban-most-mar-egyszeruen-csak-megkerik-a-nagyszuloket-hogy-legyenek-ongyilkosok/

 

Ébresztő, Emberek!

 

Életre kelt a nyomorúságunk. A tesztprogram hazánkban is már évekkel ezelőtt elindult. A sanyargatást a rokkantakon kezdték el még 2012. évben, amiről a társadalom nem akart tudomást venni. Most már ideje lenne felébredni végre, mert mindenki sorra fog kerülni! A rokkantak után a nyugdíjasok következnek a sorban. Mivel 3 millió nyugdíjas lesz a következő kormányzati ciklus végére - nagy a tét - rengeteg családot érinthet a szülőtartás problémája. 

 

Ébresztő, Nyugdíjasok!

 

Némasággal, hallgatással, ne forduljunk önmagunk ellen! Ne akarjuk nyomort, megaláztatást és kiszolgáltatottságot idős korunkra! Már csak azért se, mert ezzel a gyáva népünk, csak az elnyomó hatalmat erősítené!