EZ ITT AZ ÉN HAZÁM: „SZEGÉNY MAGYARORSZÁG”

 

 

Magyarország Miniszterelnöke hét évvel ezelőtt azt ígérte a választási kampányban, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan országban éljünk, ahol mindenki álma teljesülhet. Azóta kevesek álma teljesült, de sokaké romba dőlt!

Akkor még ellenzéki politikusként minden magyart erre buzdított, amivel ma is, a tükör előtt is szembe kellene néznie:

 

 

Akkor még azt kérte tőlünk, hogy merjünk nagyokat álmodni, mert a magyar nép álmai közös akarattal valóra válhatnak. A 2/3-os FIDESZ–KDNP többséggel lehetőséget kapott a kormányzáshoz. A „fülkeforradalmárok” a szavazófülke magányában el is döntötték a további sorsunkat nemcsak 4 évre, hanem kétszer négy évre is, de, ha 2018-ra sem ébredünk fel, akkor ebből háromszor 4 év is lehet, vagy bármi más, akár a halálunk is!

 

Az elmúlt 7 évben az ország kettészakadt!!! Ránk szakadt a 7 szűk esztendő, miközben a hatalmasok arról akarnak meggyőzni minket, hogy itt minden csodálatos, mert „Magyarország egyre jobban teljesít”! Mindeközben nem akarják észrevenni, hogy a megosztó politikájuk miatt a gyűlölködők országa lettünk! Egymásnak estünk! Itt voltak, akik mesésen meggazdagodtak, voltak, akik mérhetetlenül elszegényedtek. A kormányzati célok is körvonalazódtak, miszerint itt munkaalapú társadalom épül folyamatosan, időnként feudális viszonyok között! A beígért egymillió munkahelyből igaz, hogy nem lett semmi, mert még a meglévő munkahelyek közül is sok százezer megszűnik, de ez nem számít a hatalmasoknak. Itt „mindenki annyit ér, amije van”?  A közigazgatási reformok kapcsán sokszázezer munkahely is megszűnhet, ha több tucatnyi intézmény 2017. évtől lehúzza a rolót.

 

Mi marad? Sokak számára a 90 napos álláskeresési támogatás után semmi, ha a segélyezési rendszert is 2018-ig felszámolják! A közmunkarendszert is átalakítják 2017. február 1.-től!

 

A változásról szóló hírekről itt olvashatunk:

 

http://www.penzcentrum.hu/karrier/nagy_

valtozasok_lesznek_a_kozmunkaban.1053138.html

?utm_source=penzcentrum&utm_medium=

mail&utm_campaign=hirlevel

 

Három év alatt legfeljebb 12 hónapig lehetne valaki közmunkában! Na, és utána mi lesz azokkal, akik nem tudnak munkába állni? Eddig is arról szóltak a sajtó-média hírek, hogy a közmunka letelte után legalább másfél évig keresik a munkát a jól képzett szakemberek is. Mi lesz azokkal, akik képzetlenek, vagy mi lesz a rokkantakkal, akik halálos betegek? Mi lesz a súlyos betegekkel, akiket munkára kényszerítenének, akiket csak ideig-óráig foglalkoztatnak az állami támogatásban résztvevő cégek. Az ugyanis már világosan körvonalazódott az elmúlt évek rokkant-foglalkoztatása során, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása csak egy illúzió, ami nem a betegen segít, hanem az őt foglalkoztató munkáltatón, akár a járuléktámogatást, akár a bértámogatást nézzük. Ha a rehabilitáció maximum 3 éves időtartama lejár, a súlyos beteg ellátatlan marad, ha kiesik a rendszerből.

 

Ez embertelenség!!! Ezeknek az embereknek nincs remény a túlélésre.

 

Akár a közmunkásoknak, vagy akár a rokkantaknak is szólhatna ez a dal, mely kimondja az igazságot.  Kimondja a hazugságot is, melyet a hatalom szeretne lenyomni a torkunkon:

 

Hol a szabadító remény, a szép, az új világ, miről annyit álmodtál? Szegény Magyarország!” – éneklik a dalban.

 

 Annyi szenvedés után él a nép!”

 

Igen, még élünk. Élünk és remélünk, szegény Magyarország, hogy eljön egyszer a felszabadító reménnyel a mi álmunk is! Azoké, akik együtt és közösen merjük álmodni azt, hogy nekünk is van helyünk ebben az országban!!!

 

Magyarország nemcsak a hatalmasoké, hanem a miénk is!

 

Vannak még bennünk remények? Legyenek! Ez a dal adjon nekünk reményt Emberek!

 

Miénk ez az ország, a szegény Magyarország!

 

Ez a dal adjon erőt nekünk a kitartáshoz, a választási kampány beindulásához: Van szabadító remény a szép és új világhoz, a változáshoz, amiről álmodunk!