Kétezren tüntettek a lakhatásért Budapesten

A Város Mindenkié idén 7. alkalommal szervezte meg a Lakásmenetet, ahol kétezren vonultak fel a lakhatáshoz való jogért. A rendezvény az egyre szélesebb tömegeket elérő lakhatási válságra hívta fel a figyelmet, rámutatott a kormány és az önkormányzatok felelősségére, és bemutatta a válság megoldását jelentő szakpolitikai válaszokat.


A Fidesz-KDNP kormány az állami költségvetésből évente közel 200 milliárd forintot fordít lakhatási célokra, de ennek csak elenyésző része megy a lakhatási szegénység csökkentésére. A támogatások 80%-a a tehetősebbek lakáscéljait támogatja, szinte kizárólag a tulajdonszerzést és az eladósodást. A lakosság jelentős része egyre rosszabb lakhatási körülmények közé kerül.


Becslések szerint csak 2017-ben összesen közel négyezer kilakoltatásra fog sor kerülni. Az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére nőtt az albérletek ára, miközben a bérek alig észrevehetően nőttek. Egy átlagos fizetésből nem lehet súlyos eladósodás nélkül lakást venni vagy albérletet fizetni. 140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitele törlesztőrészletét és több, mint másfél millió embernek a rezsi rendszeres fizetése is gondot okoz. Több, mint 100 ezer embernek nincs lakcíme, számukra nem elérhető az alapvető egészségügyi és szociális ellátás, és szavazni sem tudnak. 200 ezer gyerek nő fel Magyarországon fürdőszoba nélkül, a gyerekek egyharmada penészes lakásban él.


A menet négy olyan állami intézményt érintett, amelynek felelőssége van a lakhatási válság megszüntetésében. A Fővárosi Önkormányzattól budapesti szintű lakbérszabályozást, fővárosi rezsitámogatást és szociális bérlakás-programot követeltek. A Belügyminisztériumon a lakásmutyi felszámolását és a lakcímhez való jog biztosítását kérték számon. Az EMMI-től országos lakásfenntartási támogatást és annak biztosítását követelték, hogy ne lehessen gyerekeket anyagi okok miatti elválasztani a családjuktól. A Kossuth téren pedig az Országgyűléstől követelték a felvonulók az elhelyezés nélküli kilakoltatások leállítását, számonkérhető lakáspolitikai stratégia kidolgozását és azt, hogy a lakhatás ügyének is legyen felelős kormányzati tisztségviselője.


A felvonulás a Mozgalmas ősz része volt, amely során kirekesztett csoportok közösen lépnek fel a jogaikért. A lakhatás kérdése különösen érzékenyen érinti a sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, így a roma, a fogyatékkal élő, az LMBT* állampolgárokat és mindenkit, aki szegénységben él.


A Város Mindenkié részletes lakáspolitikai javaslatait elküldi az illetékes állami szerveknek, a felvonulás előtt néhány nappal pedig elértük, hogy 6 párt (a DK, az Együtt, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd) elköteleződött az AVM követelései mellett és vállalták, hogy ha a jövő évi választásokon bekerülnek a Parlamentbe, akkor alkotmányba foglalják a lakhatáshoz való jogot, újraszabályozzák és jelentősen bővítik a támogatott bérlakás-szektort, országos lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatást vezetnek be, biztonságosabbá és megfizethetővé teszik a magánbérleti szektort, intézményi szinten biztosítják a gyerekes családok lakhatáshoz való jogát, és azonnal hatályon kívül helyezik a hajléktalanság és az „önkényes lakásfoglalás” büntethetőségét szóló jogszabályokat.


Fotók a Lakásmenetről >>>

A Lakásmeneten elhangzott beszédek >>>

Beszámoló a lakhatási 6x6 politikusi fórumról >>>

A Város Mindenkié követelései >>>

Mozgalmas Ősz >>>


AVM Csoport