KI RÚGJA AZ ÖNGÓLT?


(Nyílt levél, nemcsak a Szolnokiaknak)



„Kedves Szolnokiak, Kedves Magyarok!


Magyarország kormánya imád focizni az emberek sorsával.



Igen, van itt az országban jó pár stadion, melynek a gyepszőnyegét fűtik még télen is, miközben itt emberek fagynak meg. Hazánkban kb. 700 ezer szegény gyermek éhezik és fagyoskodik, de a mélyszegények száma kb. 1, 5 millió.

A hatalom közben azt hangoztatja, hogy: Egyre jobban élünk és nálunk mindenre futja. Mi, a hétköznapi emberek nem így érezzük ezt.


Nagy a nélkülözés az egész országban, de a hatalmasok ezt nem akarják észrevenni?

Sokan elmentek volna a nélkülözők közül a szolnoki ételosztásra is, de el sem jutott a hír hozzájuk? Sokan úgy gondoljuk mi szolnokiak, hogy nálunk megtorpedózták az ételosztást annak ellenére, hogy az erről szóló hirdetéses szórólapok ideig-óráig láthatók voltak a társasházakban.


http://www.sztarklikk.hu/kozelet/hatalmas-ongolt-rugott-az-mszp/315462


Mi a baj, az MSZP segítőkészségével? Mi kozmásodott oda? Mi maradt jéghideg? A légkör?


Mi tudjuk az igazságot, hogy mi volt az oka, ami „felfalta az íz-varázst”!


Én, elmondom a közvéleménynek egy hétköznapi emberként, hogy valójában mi is történhetett Szolnokon, hogy lássák az emberek az érem másik oldalát is:


A társasházunk faliújságán kifüggesztve pillantottam meg a MSZP ételosztására való felhívást egyik nap. Másnap már meglepődve tapasztaltam, hogy a postaládánkban összetépve volt bedobva, az ételosztásra való felhívás. Rögtön arra gondoltam, hogy talán okafogyottá vált a szegénység?


A rideg valóság egészen mást mutat, de azt a hatalom nem akarja tudomásul venni.


Szegények vagyunk, csak enni akarunk. Azt sem engedi a hatalom? Eltünteti az ételosztásra való invitálást, ha akarom, ha nem akarom, ez a sorsom, hogy éljek vagy haljak, akár éhen is haljak?


Nagy itt a szükség, nagy itt a kérdés, miközben nincs megértés. Ellenünk van a hatalom, ha akarom, ha nem akarom, ez kívánkozott ki belőlem. Leírtam, mert kibírni már nem bírtam a hallgatást!


Botor Lajos