MIT ÜZEN A BORÍTÉK?



Levelet hozott a postás a Nemzeti Választási Irodától az október 2-i népszavazásról, amit már mindenki megkapott.



Nézzük csak, hogy kinek mit üzen a boríték?


A sajtóhírek szerint a külhoniak levélben szavazhatnak megint, a külföldön dolgozó magyarjainknak ez a lehetőség viszont nem adatik meg. Utóbbiaknak, akár több száz kilométert is utazniuk kell, ha a szavazó jogukkal élni szeretnének.


A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatója szerint:


„Ha a magyar állampolgár a szavazás napján külföldön tartózkodik, akkor a nagykövetségen, vagy a főkonzulátuson szavazhat. A kérelemnek 2016. szeptember 24.-én 16:00 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodába. A fogyatékosok és súlyos betegek mozgóurna iránti kérelmet nyújthatnak be, legkésőbb 2016.szeptember 30.-án 16:00 óráig. A fogyatékkal élők kérhetik a választójoguk gyakorlásának segítésére, hogy az értesítés Braille-írásos változatát kapják, vagy a fogyatékkal élők akadálymentesített szavazóhelyiségben szavazhassanak, vagy mozgóurnát kérhetnek”.


Nekünk, bennszülött magyaroknak szavazni, csak személyesen lehet érvényes okmányokkal igazolva, míg a külhoni magyarok levélben is dönthetnek a mi sorsunkról. Sőt, a sajtóban még olyan hírek is felröppentek, hogy az ottani „holt lelkek is visszajárhatnak szavazni, rólunk”?


Sokan kaptak a mozgásukban súlyosan korlátozott személyek közül olyan értesítést, hogy a lakókörzetük szerinti szavazóhelyiség „nem akadálymentesített”. 


A 2014.évi országgyűlési választásokon is érkeztek panaszok, hogy hiába kértek mozgóurnát a lakást elhagyni nem tudó súlyos betegek, nem kaptak azt. Akadálymentesítés hiánya miatt a szavazóhelyiséget megközelíteni nem tudó kerekes székesek közül panaszkodtak a sajtóban is páran, hogy nem tudtak élni a választójogukkal amiatt, hogy nem hozták ki lakásra az általuk megigényelt mozgóurnát.


A külhoniak levélben történő szavazásáról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik felháborodásuknak adnak hangot a facebook csoportokban, hogy a külföldi országokban született magyarok, akik nem itt élnek életvitelszerűen hazánkban, nem itt dolgoznak, nem itt adóznak Magyarországon, milyen jogon szólnak bele a mi életünkbe és döntenek rólunk, a mi sorsunkról?


Pálffy Ilona (Nemzeti Választási Iroda Elnöke) szerint: „Alkotmányos a jelenlegi szabályozás, semmi sem indokolja, hogy a levélszavazás érdekében változtassanak rajta”.


Minden rendben van, nincs semmiféle titkos utasítás, a Magyar Hírlap szerint:


http://magyarhirlap.hu/cikk/63386/Nincs_semmifele_titkos_utasitas



Mégis, vegyesek a vélemények: van, aki arra buzdít, hogy szóljanak csak bele a külhoniak a mi életünkbe, ha semmi közük hozzá, akkor is, ha az nekünk káros, akkor is! Van, aki arra buzdít, hogy el se menjünk szavazni? Van, aki szeretne elmenni, de külföldön dolgozó magyarként, ha akadályoztatott a szavazása azzal, hogy több száz kilométert kellene utazni egy voksért, inkább lemond még Magyarországról is, hogy valaha ide visszaköltözzön? Van, aki kerekes székesen nem intézi el a mozgóurna megigénylését, mert az neki bonyolult. Inkább otthon marad, ha nem akadálymentesített a szavazóhelyiségek nagy többsége, beletörődve a sorsába, hogy itt ahol él, még száz év múlva sem lesz akadálymentesített a település? Emiatt, az élet minden területén amúgy is falakba ütközik. Miért pont egy szavazás lenne számára a legfontosabb, ha a tömegközlekedés, vagy egy hivatal és középület sem lesz akadálymentesített soha ott, ahol él? 


Látható ennek a „népszavazásnak a sokszínűsége” az emberek hozzáállásán, hogy a bennszülöttek közül többen elkeseredettek, mert másodrangú, vagy sokadrangú állampolgárai a saját hazájuknak, a külhoni „borítékolós” szavazókhoz képest. Arról is olvashattunk a sajtóban, ha nem lesz kellő számú szavazó, akkor is érvényes lesz a népszavazás, ha azon a választópolgárok alig vesznek részt?  Pár milliárd forintot mégis kivesz az állami költségvetésből ez akkor is, ha a döntéshozókat nem érdekli az, hogy mennyi minden másra, sokkal fontosabb dolgokra is fel lehetne használni ezt az ablakon kidobott pénzt.


Nekünk, hétköznapi embereknek, hogy mit üzen a boríték? Sok mindent, de, csak 2016.október 2.-án éjjel derül ki, hogy ki mit gondol erről a népszavazásról.