Pató Pál nemzet vagyunk ....

Ej, ráérünk arra még! – mondá a híres nagyúr: Pató Pál. Magyarország polgárai kormányváltást akarnak, de valamilyen rejtélyes oknál fogva eltűnt a szavazásra való hajlandóságuk. Márpedig, ha nem mennek el az emberek szavazni, akkor itt bizony nem lesz kormányváltás, maradnak a megszorítások, a Kis Emberek kizsigerelése, és a tűzhöz közeli emberek mértéktelen gazdagodása az éhező gyermekek kárára.


Sajtószemle következik:


A Hvg. hu a következőket írja erről: „Nagyjából nyolc hónappal a parlamenti választások előtt a választópolgárok 32 százaléka azt tartaná jónak, ha a Fidesz maradna kormányon a következő ciklusban is. Ennek a 2,6 milliós csoportnak nagy részét a Fidesz szavazói adják, ők 2,1 millióan vannak. Hozzájuk adódik még a pártokhoz nem kötődők, a bizonytalanok közül 350 ezer fő és más pártoktól 150 ezer fő.


A kormány távozását viszont többen, az emberek 43 százaléka, összesen mintegy 3,5 millió ember szeretné.


A széttagoltságon kívül még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit: a Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya viszont valamivel kisebb, 41 százalékos.”


A tegnap esti Híradókban szerepelt, hogy kampányra való költés lehetősége, a mi pénzünkből – értsd: közpénzből – most már kizárólag a Fidesznek van meg, a többi párt nem képes felvenni ezzel a provokatív és nem minden esetben igazságtartalmú kommunikációval szemben a versenyt. Ahogy a Napi.hu is írja:


A 2018. tavaszi választások közeledtével az országot vezető Fidesz felpörgette erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a szavazási regisztrációra biztassa a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar állampolgárokat. … A Fideszen kívül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyes helyi szervezetei is regisztrációra biztatják az Erdélyben élő magyarokat, a budapesti kormány pedig úgy becsüli, hogy novemberre eléri az egymilliót a környező országokban élő kettős állampolgárok száma. Aki közülük regisztráltatja magát, listás szavazáson voksolhat a magyarországi parlamenti választásokon részt vevő pártokra.


A nemzetközi portál megemlíti a magyar választási rendszer durva igazságtalanságát, nevezetesen azt, hogy miközben a határon túl élő magyaroknak lehetővé teszi a levélben történő szavazást, a több százezer Nyugat-Európában élő magyar állampolgárnak nem. Ez azt jelenti, hogy például a londoni követségen több tízezer embernek kellene voksolnia a szavazás napján.


Emellett emlékeztet arra, hogy a nagy erőfeszítések ellenére 2014-ben csak a magyar állampolgársággal rendelkező, szavazási joggal rendelkezők felét sikerült mozgósítani (igaz, ezek 95 százaléka a Fideszre voksolt).”


Már az elmúlt választás eredményéből is jól látható, hogy hová fajulhat az állampolgárok lustasága és teljes érdektelensége. Ezt a bajt tetőzi az a kettős mérce, amelyet pontosan a Fidesz vezetett be: a külföldön munkát vállaló magyarok nem – illetve nagymértékben nehezítetten – szavazhatnak, azok pedig játszi könnyedséggel szavazhatnak, akik magyarnak vallják magukat, de, mondjuk, példának okán egyszer sem jártak még Magyarországon, és fogalmuk nincs arról, hogy valójában milyen életet teremtett és biztosít ez a kormány hazánk fiainak.


Ily módon nem tudják azt sem, hogy hazánkban 240 ezer gyermek éhezik, és a nekik is adható pénzt viszik ki hozzájuk, a szavazataikért cserébe, hogy ott, ők azt láthassák, mennyit és milyen mértékben segít a magyar kormány. Mint ahogyan nem tudhatják azt sem, hogy bár itthon hagyják tönkremenni a kórházakat, lepusztítva a kórházépületek állagát, náluk, a szavazatokért cserébe új, modern kórházakat építenek fel az itthoni kórházaktól elvont forrásokból. Ugyanez igaz a kórházak gépi berendezéseire is. Itthon elavult, sokszor nem működő, illetve nem is létező berendezésekkel próbálnak gyógyítani, míg az erre adható pénzt kiviszik, a szavazatokért cserébe, és oda vásárolják ebből a pénzből az itthon is szükséges gépeket.


Nem tudnak arról, hogy a hozzájuk, a szavazataikért kiszállított élelmiszeradományokat a hazánkban 240 ezer, éhező gyermek elől viszik ki, hazánk gyermekeit ugyanis nem segíti a kormány olyan hévvel, mint ahogyan ezt velük teszi. Ugyanakkor nem tűnik fel nekik, és nincs szükségük arra, hogy meghallják, és elgondolkodjanak az ellenzéki szón.


Nem tűnik föl nekik, hogy bár magyarul nem tanulhatnak saját hazájukban, ahol a szavazataikért kuncsorog a kormány, sőt: magyarul meg sem szólalhatnak, mert összeverik őket ezért – a kormányunk mégsem emeli fel értük a hangját. De a szavazatukért elmegy. 


Mivel esélyük sincs arra, hogy ezen kormány kormányzása alatt kelljen élniük, így szívesen szavaznak az embereket megnyomorító kormányra. Mert nincs fogalmuk arról sem, hogy ők simán nyugdíjakat kapnak, ezáltal jól élnek abból a pénzből, amit elvettek a magyar rokkantaktól és kisnyugdíjasoktól – lévén azt a pénzt, amit ők kapnak, tőlük vették el.


A sort folytathatnám, de nem teszem. Mert hazánk fiai itt élnek, ők a saját bőrükön tapasztalják, mégis úgy gondolkodnak a választásokról, hogy nem mennek el szavazni, mert minek. ….


Ez az új jelenség valahol érthető is, ezt jól láthatjuk azon cenzúrázott újságírók, bloggerek és civilek eseteiből, akiknek megszüntette a kormány - furfangos csavarok útján – a munkahelyeiket, a portáljaikat, és kitörölte őket a közösségi oldalakról is. Nehogy elhallatszódhasson a szavuk és mondanivalójuk a potenciális szavazókhoz. Akár külföldre is.


Nem mennek el szavazni az emberek.


Nem bizony.


Hiszen ismert tény: aki nyíltan ellentmond a kormánynak, az könnyen járhat úgy, mint a Pesti Bulvár által nyilvánosságot látott lista szereplői. Egyben az is világossá vált mára már mindenki előtt, hogy ha segíti a kormány embertelen törekvéseit, akkor mind anyagilag, mind presztízsben nagyon jól fog járni. Erről az Átlátszó emlékezik meg egy hosszabb gondolat erejéig.


Most már nem is titkoltan diktatúra épül. De ha félünk, ha nem megyünk el szavazni, akkor a mi életünkben már ezt a sleppet leváltani nem lehet majd. Mint Kádár, bebetonozódik a magyarok nyakán, és a kifosztásukból, a megnyomorításukból fog élni, és folyamatosan újratermeli magát. Hiszen jelenlegi kampányait is a mi pénzünkből finanszírozza, a saját lábakkal együtt. Azok pénzét is erre használja fel, akik kormányváltást akarnak. És mi hagyjuk ezt.


Végül csak annyit kérdezek: hogyan reagálnál, ha a gyermeked, elvéve a pénztárcádat és a bankkártyáidat, arra költené a pénzedet, hogy téged lejárasson, és elhitesse mindenkivel, hogy téged gyámság alá kell helyeztetni, mert még arra sem vagy egyedül képes, hogy saját magadtól eldöntsd, mikor vállalsz gyermeket. …. Hogyan reagálnál?


Tényleg?


Pedig a kormány most pontosan ugyanezt teszi meg veled. És te? Te hogyan reagálsz?


Miközben gondolkozol, nem árt, ha szem előtt tartod a 444. hu tudósítását, mellyel figyelmeztet, hová tűnik – kisebb és nagyobb adagokban - a pénzed: „A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat Semjén Zsolt aláírásával, amely felhívja Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, hogy a  Bethlen Gábor Alap közreműködésével nyújtson 500 milliós támogatást Magyar Szó Lapkiadó Kft.-nek a vajdasági magyarok anyanyelvű tájékoztatására. A kampányba a Magyar Nemzeti Tanácsot is bevonják.”


Rakusz Lajos gondolataival búcsúzom: „A hiperglobalizáció felgyorsítja a tudás térhódítását, a gazdaság növekedését, s ezzel a polgárosodás folyamatát. S ez az, amitől retteg a Fidesz. Az alattvaló önálló akarattal lép színre, a polgári középosztály megerősödik, s a demokratikus rend végre megszilárdul.