VIRÁGOK, MÉCSESEK, EMLÉKEK



Hosszú hétvégével ünnepelhetjük a halottak napját. A négy napos ünnepben mindenkinek jut idő arra, hogy szerettei emléke előtt tisztelegve felkeresse a sírkerteket, ahol a családtagok nyugszanak. Most, szinte mindenki számára ez a fő program.


Egy virágcsokor, koszorú és mécses jelképezi a halottaink emlékét őrző tiszteletet. A szeretteink sírjánál végig gondoljuk az elmúlás fájdalmát. Ez a bensőséges pillanat a meghittségé, a csenddé, az emlékezésé és a tiszteleté.


A halottak napján virággal és gyertyagyújtással emlékezünk azokra, akiket szerettünk, de már nem lehetnek velünk. Azokra, akik életünk részei voltak. Emlékükből él tovább a jelen és az ismeretlen jövőnk. Az elmúlás napját ünnepelve nemcsak az elhunyt családtagjaink emléke jut ilyenkor eszünkbe, hanem egy-egy ismerősé, vagy baráté, akik már nem lehetnek közöttünk.


Az elhunyt családtagokon és barátokon kívül eszünkbe jutnak: azok a hétköznapi hősök is, akik a háborúkban, katasztrófákban, vagy baleset következtében veszítették el az életüket. Azokra is gondolunk, akik rokkantként, munkanélküliként, devizahitelesként, hajléktalanként nem bírták elviselni a testi-lelki szenvedést, vagy a nyomort és önkezükkel vetettek véget az életüknek.


Otthon is emlékezzünk a gyertya lángja mellett az elhunytakra, akik már nem lehetnek itt közöttünk, akik már nem lehetnek itt velünk!